Tájkarakterről tervezőknek - A tájkarakter-kutatások felhasználása a tervezési gyakorlatban II. - 2025. április 2.

Időpont: 2025-04-02 (10.00 - 15.30)

Helyszín: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2.

Óraszám: 6 óra

Résztvevők maximális száma: 75 fő

Díj (MÉK tagoknak): 8000 Ft + ÁFA

Díj (MÉK nyilvántartottaknak): 8000 Ft + ÁFA

Díj (alap): 8000 Ft + ÁFA

Az Agrárminisztérium és a Magyar Építész Kamara folytatja közös képzését a tájépítész, az építész és a területi- és a településtervező szakma képviselői számára. A szakmai továbbképzés fókuszába ezúttal a Tájkarakter Tudástár tervezők általi gyakorlati hasznosítása kerül.
MÉK Szakmai Továbbképzési pont: 1 pont

Jelentkezési és fizetési határidő: 2025. március 28. péntek 10.00 (amennyiben a helyek előbb elfogynak, a képzésre a jelentkezést lezárjuk)

Tervezett program (a változtatás jogát fenntartjuk)
A képzésen kép és hangfelvétel készülhet!

PROGRAM

9:00 – 10:00	regisztráció
10:00 – 10:05	MÉK házigazda: Köszöntő	5 perc
10:05 – 10:15	Kincses Krisztina: Bevezető	10 perc
10:15 – 10:45	Csőszi Mónika: A Tájkarakter Tudástár tartalma	30 perc
10:45 – 11:15	Jombach Sándor: Az indikatív lehatárolású országos tájkarakter-típusok és területek tervezők általi felhasználása	30 perc
11:15 – 11.45	Konkoly-Gyuró Éva: Terepi felvételezés gyakorlata a tájkarakter-elemzés során	30 perc
11:45 – 12:00	szünet	15 perc
12:00 – 12:30	Auer Jolán: A Tájkarakter Tudástár hasznosítása a településrendezésben I. – gyakorlati példák	30 perc
12:30 – 13:00	Jaczenkó Judit: A Tájkarakter Tudástár hasznosítása a településrendezésben II. – gyakorlati példák	30 perc
13:00 – 13:45	ebédszünet	45 perc
13:45 – 14:15	Nádasy László Zoltán: Növényalkalmazási jó gyakorlatok a kedvező tájkarakter védelmére	30 perc
14:15 – 14:45	Hubayné Horváth Nóra: A tájkarakter szerepe a térségi táj- és örökségvédelemben	30 perc
14:45 – 15:15	Mészáros Szilvia: A Tájkarakter Tudástár hasznosítása a környezeti vizsgálat és a környezeti hatásvizsgálat folyamatában	30 perc
15:15	Zárás

 

 

Az Agrárminisztérium és a Magyar Építész Kamara folytatja közös képzését a tájépítész, az építész és a területi- és a településtervező szakma képviselői számára. A szakmai továbbképzés fókuszába ezúttal a Tájkarakter Tudástár tervezők általi gyakorlati hasznosítása kerül.

1. előadás: Csőszi Mónika: A Tájkarakter Tudástár tartalma

Az előadás fő célja a Tájkarakter-kutatás során született dokumentumok bemutatása. Kiemelten foglalkozik a Tájkarakter Tudástárral, amely összefoglalja és ismerteti az országos tájkarakter-elemzés eredményeit, a tájkarakter-típusokat és a középtáj szintű tájkarakter-területeket, a lehatároló és a leíró indikátorokat. A tájkarakter-típusok és tájkarakter-területek tulajdonságait befogadó adatbázis viszonyítási alapként információt ad a megrendelőnek és a tervezőknek is. A kialakult tájkarakter a tájban zajló folyamatok eredménye, és ezek megértése támogatja a helyes védelmi és fejlesztési döntéseket, amelyek révén az egyedi és megbecsült jellegzetességek, különlegességek nem tűnnek el a tájból, amelyek a karakter értékes vonásainak érvényesülését, erőteljesebbé tételét segítik, és a tájváltoztatást is orientálja. A tájkarakterről szerzett tudás segíti az értékek és a problémák felismerését. Az előadó bemutatja, hogy milyen tartalommal tudja a Tájkarakter Tudástár a tervezést segíteni. Az előadás röviden kitér az Ökoszisztéma-alaptérkép bemutatására, felhasználásának lehetőségeire is.

 

2. előadás: Jombach Sándor: Az indikatív lehatárolású országos tájkarakter-típusok és területek tervezők általi felhasználása

A tájkarakter kutatás egyik célja a tájak jellegzetességeit meghatározó tényezőknek, továbbá ezek kapcsolatának elemzésén keresztül az ország több pontján is megtalálható, mindenütt ugyanazokat a főbb jellegzetességeket hordozó téregységeknek, a tájkarakter-típusoknak a meghatározása volt. A publikált térképi réteg funkciója, hogy bemutassa e tájkarakter-típusok térbeli előfordulását, továbbá ezek egyszeri sajátos földrajzi előfordulásaként, vagy egyedi kombinációjukként azonosított, egyedi helynévvel megnevezett tájkarakter-területeket.

A térbeli lehatárolás jelenlegi állapotát ugyanakkor indikatívnak tekintjük, mivel a percepcionális elemzés (helyszíni felmérések) és a helyi szereplők bevonása csak mintaterületekre terjedt ki, országos szinten ilyen eredményeket nem tartalmaz. Előadó gyakorlati példákon mutatja be, hogyan kell az eddigi eredmények értelmezni, és hogyan lehet ezeket alacsonyabb tervi szinten hasznosítani. Bemutatja a kistáj-színtű feladatok folyamatát és a kapcsolódó térinformatikai feladatok lehetséges megoldásait.

 

3. előadás: Konkoly-Gyuró Éva: Terepi felvételezés gyakorlata a tájkarakter-elemzés során

A terepi felmérés a tájkarakter elemzés alapvető mozzanata, elsődleges célja az információgyűjtés a tájkarakter percepcionális, azaz közvetlen megtapasztalás által észlelhető jellemzőinek leírásához. Előadó bemutatja a Nagy-Britanniában évtizedek óta széles körben alkalmazott terepi felvételi módszer továbbfejlesztésén alapuló módszertant. Az előadás adta keretek között ismerteti a táj-jellemzők terepi felvételezésnek legfontosabb szakmai tartalmát, tudását gyakorlati tanácsokkal együtt átadja a felmérés tervezéséről, a terepi információk rögzítéséről, a terepfelvételi jegyzőkönyv felépítéséről és kategóriáiról. Áttekintést ad az észlelés által nyert adatok felhasználásáról a térképi elemzés pontosításához, valamint a helyi érintettekkel való kommunikációhoz és a tájak jövőjével kapcsolatos döntések megfogalmazásához.

 

4. és 5. előadás: Auer Jolán és Jaczenkó Judit: A Tájkarakter Tudástár hasznosítása a településrendezésben

A településrendezés szinte valamennyi helyi önkormányzati feladattal összefüggésben lévő, tartalmában összetett, sokszereplős és az esetek nagy részében időigényes tevékenység. Előadók gyakorlati példákon keresztül mutatják be, hogy ők ebben a folyamatban milyen tervezési fázisban, milyen munkarészekben, mely dokumentációkhoz hogyan használták már a Tájkarakter Tudástár szakmai tartalmát.

 

6. előadás: Nádasy László Zoltán: Növényalkalmazási jó gyakorlatok a kedvező tájkarakter védelmére

A tájkarakterhez illeszkedő növényalkalmazásban elengedhetetlen a hely megismerése és a természetes vegetáció iránti ökológiai alázat.

Az előadás elveket fogalmaz meg a tervezők számára és jó gyakorlatnak számító növényalkalmazási példákat hoz többek között a telepítési formákra és az alkalmazott taxonok körültekintő kiválogatására.

 

 

7. előadás: Hubayné Horváth Nóra: A tájkarakter szerepe a térségi táj- és örökségvédelemben

Előadó bemutatja, hogy hogyan hasznosította már a Tájkarakter Tudástárat térségi léptékben. Az előadás célja, hogy gyakorlati példákat hozva bemutassa (pl. natúrparki megalapozó dokumentáció) miként lehet a tájkaraktert és az azt befolyásoló táji örökségelemeket komplexen kezelni.

 

8. előadás: Mészáros Szilvia: A Tájkarakter Tudástár hasznosítása a környezeti vizsgálat és a környezeti hatásvizsgálat folyamatában

Előadó gyakorlati tanácsokkal együtt mutatja be, hogy a Tájkarakter Tudástár milyen szakmai tartalma hogyan használható a környezeti vizsgálat és a környezeti hatásvizsgálat folyamatában, hogyan alapozza meg a Tájkarakter Tudástár a táj védelme érdekében meghatározható javaslatokat.

A környezeti vizsgálat a vizsgálat tárgyát képező programmal vagy tervvel (pl. településterv) párhuzamosan folyik, ezáltal lehetőséget nyújt a környezetvédelmi szempontok fokozott érvényesítésére, valamint a különböző érdekek közötti kompromisszumok megtalálására.

A környezeti hatásvizsgálati eljárás kiterjed a környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységnek a) az élővilágra, a biológiai sokféleségre, különös figyelemmel a védett természeti területekre és értékekre, valamint a Natura 2000 területekre, b) a tájra, c) a földre, a levegőre, a vízre, d) az éghajlatra, e) az épített környezetre és a kulturális örökség elemeire, f) a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére gyakorolt hatásainak – az ügyek egyedi sajátosságainak figyelembevételével történő – meghatározására.

A környezeti értékelés és a környezeti hatástanulmány egyes részeit meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő (rész)szakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el.

 

 

Kedvezményt biztosító kamarák: Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Építész Kamara, Pest vármegyei Építész Kamara

Jelentkezés Vissza a kezdőlapra